Állapotfelmérés
Sokszor előfordul, hogy a szülő csak azt látja: a gyermeknek valami nehezen megy, például nem szeret rajzolni, nem tud nyugodtan ülni, vagy éppen nem boldogul az olvasással, számolással. Az ok azonban nem mindig egyértelmű. Az állapotfelmérés célja, hogy feltérképezzük, milyen készségek és képességek állhatnak a háttérben, és pontos képet kapjunk arról, hol van szükség támogatásra.
A vizsgálat játékos, oldott hangulatban történik, így a gyerekek biztonságban érzik magukat, a szülők pedig ezt követően visszajelzést kapnak. Ez az alapja annak, hogy később valóban célzott, hatékony fejlesztés valósulhasson meg.
Mikor érdemes állapotfelmérésre jönni iskolás gyermekkel?
Ha a gyermek teljesítménye nem éri el a kívánt szintet, gyakran lemarad társaitól, vagy sokkal több erőfeszítést igényel számára a tanulás, mint kortársainak.
Ha sok segítségre van szüksége a házi feladatok elvégzésénél, az önálló munka nagy nehézséget okoz számára.
Ha gyermek figyelme gyakran elkalandozik, rövid ideig képes csak koncentrálni, és nehezen követi a tanórák menetét vagy a szóbeli utasításokat.
Ha nehezen megy az olvasás, sokat hibázik, betűtévesztései/cseréi vannak. Ha alig ért valamit a szövegből, amit olvas, vagy jól olvas ugyan, de a hozzá kapcsolódó feladatokat nem tudja megoldani.
Ha írása görcsös vagy olvashatatlan, írásképe kusza, nehezen olvasható vagy nehezen tájékozódik a füzetben vagy a helyesírásával van gond.
Ha nehezen igazodik el a számok világában, vagy nem tudja megoldani az egyszerűbb matematikai feladatokat, gondjai akadnak a mennyiségek értelmezésével.
Ha gondot okoz a gyermeknek a térbeli tájékozódás, például irányok megkülönböztetése, vagy ha problémái vannak az időbeli sorrendiség követésével, például a hét napjainak, hónapoknak a megtanulása vagy a közöttük való tájékozódás.
Ha a pedagógusok rendszeresen problémákat jeleznek például a figyelem, a koncentráció, az olvasás, írás vagy matematika terén, akkor érdemes komolyan venni ezeket a visszajelzéseket és lépéseket tenni a probléma megoldása érdekében.
Mikor lehet hasznos a felmérés óvodásoknak vagy iskola előtt álló gyermeknél?
Ha gyermek nem tud huzamosabb ideig egy feladatra koncentrálni, könnyen elkalandozik a figyelme, hamar beleun abba, amit csinál.
Ha izeg-mozog, nem tud nyugodtan ülni, és nehezen követi az utasításokat.
Ha a gyermek mozgása rendezetlen, bizonytalan, gyakran elveszíti az egyensúlyát.
Ha még kialakulatlan a domináns kézhasználat, mindkét kezét felváltva használja.
Lépcsőn nem tud váltott lábbal menni, vagy nehezen végzi a keresztmozgásokat, például nem tudja jobb kézzel megérinteni a bal fülét.
Ha nehezen különbözteti meg a fent-lent, jobb-bal irányokat, vagy nehezen tájékozódik a térben, gyakran ütközik tárgyaknak, nem tudja pontosan megítélni a távolságokat.
Ha a gyermek nem szívesen végez kézügyességet igénylő feladatokat, mint például rajzolás, gyurmázás, vagy ha rosszul fogja a ceruzát. Görcsösen vezeti a ceruzát, rajzai kuszák, felismerhetetlenek.
Ha a gyermek nem szívesen hallgat mesét, vagy személyes élményeit, ismert történeteket nehezen tudja elmondani, megfogalmazni.
Ha gondot okoz neki a sorrendiség követése térben és időben, például nem tudja megkülönböztetni az előtt-után, első-utolsó, csökkenő-növekvő fogalmakat, vagy nehezen tanulja meg a hét napjait.
Ha a gyermek nem szeret memóriajátékokat játszani, vagy nehezen emlékszik vissza egyszerű információkra például nevek, számok, formák, színek vagy rövid történetek, mondókák ismétlésére.
Ha elutasító társasjátékozás közben, nehezen követi a szabályokat.
Ha nehézséget okoz számára a mennyiségek egyeztetése, tárgyak megszámlálása, nem érti a kevés-sok vagy egyéb matematikai fogalmakat.
